Ahhoz képest, hogy a szülésznők odakészítették a hideg fürdőt az élesztésemhez, azonnal ordítani kezdtem, jelezve, életképes vagyok, nem óhajtok rögvest fejest ugrani a jó melegből a hideg-rideg valóságba.

Ez a szívósság azóta is erősen bennem van, nem igénylem hozzá a jeges fürdőt, nem hiányzik hozzá a hideg vizes borogatás sem.

Azt hiszem, egy ideig szép gyerekkorom volt.   

....

Első "bimbózásom", története az óvodás éveimre esik. Már akkor is nagyon nő akartam lenni. Labdarózsa lettem a jelmezem szerint.   

Ezen a jelmezen édesanyám akkori munkahelyének valamennyi hölgytagja dolgozott. Én is igyekeztem, elöl levágtam a saját hajamat.

A siker elsöprő volt, nagyon szép voltam, vagy csak én hittem így? 

Mindenesetre a szerelem már az óvodában megtalált az óvó néni Peti nevű fiának személyében. Talán nem véletlen, az egyik fiam Peti lett.

Az első "főszerep" harmadikos kisiskolás koromban talált meg egy jelmezbálon, ahol a "Hová mész te kisnyulacska" című musical főszerepében csillogtattam meg tudásomat.

A szereposztás szerint én voltam a nyúl. 

A nézőtéren ülő édesapám utólag – színi kritikusként – oly mértékben lehúzta a fellépésemet, hogy többé nem vállaltam színpadi felkérést.
Szerepelni azóta sem szeretek, bár a munkám időnként rákényszerít egy-egy debütálásra, nem beszélve az ,"élet nagy színpadáról" , amire folyamatosan kénytelen vagyok kiállni és a nézők időnkénti nemtetszése ellenére is fent maradni.

Mindig állatbarát voltam, első állatom Pityu volt, a papagáj.

Találkozásom a jövendőmondással édesanyámon keresztül érkezett az életembe, ő ment többször is jósnőhöz, kereste a jövőt, próbált rájönni a lehetőségeire.

Az életem kora fiatalságom óta bővelkedik szappanoperaszerű fordulatokban, de a sorozat első részében még nem ismertem fel – nem ismerhettem fel – a nem hétköznapi filmkockákat, erre a sors lámpásának fénye csak a közelmúltban világított rá.

Addig sötétben tapogatóztam, így életem egy jelentős időszakában úgy hittem, nagykönyv szerinti rend van az életemben, férj, gyerekek, család, munka.

(A gyerekeim is nagy állatbarátok.)

Aztán olyan eseménysor vette kezdetét, melyek gyöngyfüzérszerűen kerültek fel életem zsinórjára, ami felborított mindent, ami addig a rendet jelentette. 
Az új helyzethez új értékrendet kellett teremteni, az életemben rendet kellett tenni, a gyöngyszemek helyét el kellett fogadni.

Nem ment könnyen, nem ment gyorsan és főként nem ment egyedül, folyamatosan igénybe vettem jósnők, sorselemzők segítségét, szakértelmét.
Megtapasztaltam, nehéz élethelyzetben mit jelent egy segítő kéz, egy útmutatás, a szakértelem.

Elhatároztam, megszerzem azt a tudást, amivel másoknak lehet segítséget nyújtani, amire akkora szükségem volt krízishelyzetekben, és segíteni fogok azokon, akik hozzám fordulnak, lámpást adok a kezükbe, hogy eligazodjanak életük útvesztőin, iránymutatást kapjanak, bátran döntéseket hozzanak.

Hidat szeretnék képezni a hozzám fordulók és a lapok üzenetei között.

Elérhetőségeim:

E-mail: tina@azurpart.hu

Mobil: 06/ 30 604 84 69